Egymásra HangolvaEgymásra hangolva

Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A szeretet ne legyen képmutató!

Írta: Beke László | 2012. június 03. (vasárnap) 22:17

Milyen hőfokú a szereteted?

Hogy ezt jobban megértsük, vissza kell egy pillantás erejéig térni a Biblia eredeti nyelvéhez, ahol a 11. vers így hangzik: „… a buzgóságban ne legyetek lusták, a lélek tekintetében forrongóak legyetek: az Úrnak szolgálva…” Többször hallottam már, amikor valaki azt mondta: nincs elég szeretet közöttünk, nem elég forró az, ahogyan szeretjük egymást! És ez bizonyára igaz is, és elég baj, ha így van!

Kihűlt keresztyének

Vannak közöttünk is szeretetre vágyó, nagyon lehűlt lelkek: ők nagy bajban vannak, bárkik és bármilyen okból is legyenek azok. Jézusnak panasza van ellenük: nincs meg már bennetek az első, a lángoló szeretet! Hogy tudnánk őket felmelegíteni? Csak akkor, ha a mi szeretetünk olyan forrongó, ahogy olvastuk az igében! Ahhoz, hogy a lakásunkban 20-22 oC legyen, a kazánban 80 oC fokú vizet kell melegíteni! Kevesebb nem elég! Az Isten szeretete felénk mindig ilyen hőfokú!

Hőmérő, vagy hősugárzó vagy?

Mert ez sem mindegy! Megállapítod, hogy mi a baj, hol a baj: de mit teszel ellene? Ha Krisztus téged forrón szeret, nem szeretheted sem őt, sem a testvéreidet alacsonyabb hőfokon!

A fizika törvénye szerint

Kevesebb energia kell egy szoba 3 Celsius fokos hőmérséklet növeléséhez, mint 1 fokkal történő hűtéséhez. A szeretet tekintetében pont fordítva van: könnyen sikerül „lehűteni”, és gyakran reménytelenül nehéz „felmelegíteni”! Jobb tehát vigyázni a melegére!

Ez lehetetlen!

Mondják sokan. De nem így van: a Biblia arról beszél, hogy ez megvalósítható!

  • Róma 5, 5: "… szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által."
  • 1János 2, 5: "… aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete."
  • 1János 4, 12: "… ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk."

Hogy mondtam az elején?

Későn nem lehet szeretni! Későn csak bánkódni lehet. Krisztus az alkalmas időben jött el, hogy Isten szeretetével szeressen bennünket! Nem értették meg, nem fogadták el; halállal fizettek az életért!

Semmit nem könnyebb őrizgetni, mint a neheztelést, a sérelmeket. Így adunk helyet az ördögnek: szállást készítünk neki magunkban. Aztán már elég nehéz (és egyre nehezebb) onnan kitessékelni. Könnyű azt mondani: "azért vagyok olyan vele, mert ő is ilyen, meg olyan velem". Ha még mindig csak itt tartunk, semmit nem értünk Krisztus szeretetéből!

Németországban a fordulat évében egy lelkész házaspár fogadta magához Honeckert, meg a feleségét. Emiatt sok meg nem értésben, vádban volt részük. Ennek ellenére a magatartásuk jel arra, hogy keresztyénségük hiteles. Jel arra, hogy a szeretet parancsát komolyan lehet venni.

Parazsat gyűjteni

(20. v.) Mintha Jézus szavai egyébről sem szólnának, hogy a mi krisztusi viselkedésünkkel (amellyel szembe megyünk másokkal), folyamatosan rápirítunk azokra, akik nem tudnak, vagy nem akarnak ilyen módon élni: kegyes, szent módon, de megszégyenítjük őket. Szeretném, ha meglátnánk, hogy erről az igében szó sincs: ez egyfajta bosszú lenne (bármilyen cifra gúnyát is adnánk a dologra), márpedig a bosszú nincs az ember kezére bízva (12, 19)!

Egyszerűen másról van itt szó: arról, amit Jézus meg Salamon idejében jelentett ez a kép, akitől ezt a gondolatot Jézus idézi (Péld. 25, 21-22): akkoriban nagy kincs volt a tűz. Gondosan vigyáztak is rá, olyannyira, hogy sokszor egy erős, tűzálló edényben tartották a parazsat, amit az asszonyok a fejükön vittek. Ha valaki messze útra távozott, el kellett, hogy oltsa a tüzét. Amikor hazaérkezett, nagy ajándék volt, hogyha valakitől kapott egy darab parazsat. Szó sem volt a megszégyenítésről: az élet folytatásához kapott segítséget!

Az átok nálunk kell, hogy megtörjön! Senkire ne várj, te szeress úgy, ahogy Krisztus szeret téged! Nem kevesebbet, mint az élet lehetőségét adod meg a szereteteddel. Ezt a lehetőséget ne hagyd ki! Mindegy, hogy a másik milyen: te adj neki lehetőséget! Az ő lehetősége most te vagy, mint ahogy a tiéd Krisztus!

 

A fenti sorok a Róma 12: 9-11 és 20-21. versek alapján íródtak és 2012. június 3-án  el is hangzottak a Tázlári Baptista Gyülekezetben az  istentiszteleten.

A hanganyag letölthető a gyülekezet honlapjáról.

Megosztás

Partnereink